�lett�r
A j�gmadarak tiszta, sek�ly, lass� foly�s� vizek sz�lt�l v�dett, hull�mz�smentes helyein tal�lhat�ak. Mivel nagy mennyis�g� kis halat fogyasztanak, eg�szs�ges �s halban gazdag vizek mellett kell �lni�k. A madarak el�nyben r�szes�tik a sok lel�g� �ggal ben�tt f�s ter�leteket. A v�znek el�g tiszt�nak kell lennie, hogy a madarak sz�m�ra j�l �tl�that� legyen. Sz�mos j�gmad�r �l eg�sz �vben a k�lt�hely�hez k�zel es� v�z k�rnyezet�ben. A fagyos id� azonban arra k�nyszer�ti �ket, hogy ny�lt helyeket keressenek a v�zen - ez�rt t�len gyakran tal�lkozhatunk vel�k a szabad tengerpartok ment�n.

T�pl�l�k �s zs�km�nyszerz�s
A j�gmad�r els�sorban kis halakra: f�rge csell�re, t�sk�s pik�ra vad�szik. A v�z sz�ne felett ak�r h�rom m�ter magass�gban l�v� leshely�r�l, olykor sz�rny�n lebegve lesi a megfelel� zs�km�nyt. Ha kik�mlelte �ldozat�t, leszor�tott sz�rnyakkal, szinte f�gg�legesen veti mag�t a v�zbe. Amint er�s cs�r�be kapta zs�km�ny�t, a mad�r sz�rny�val csapdos, hogy ism�t a felsz�nre ker�lj�n, �s azt�n az elfogott hallal visszarep�l megfigyel�hely�re. Hogy meg�lje �ldozat�t, az �gakhoz vagy ahhoz az oszlophoz csapja amelyen �l.

Szaporod�s
A j�gmadarak �ltal�ban �regekben f�szkelnek, amelyeket cs�r�kkel v�jnak a v�z k�zel�ben l�v� r�zs�be. D�rg�s k�zben hangos �ld�z�rep�l�st folytatnak, akkor a madarak az egyik pillanatban k�zvetlen�l a v�z f�l� rep�lnek, hogy a k�vetkez�ben a fa cs�cs�n t�l a magasba suhanjanak. Az �ld�z�s �r�kig eltarthat, �s term�szetesen t�bbnyire azzal v�gz�dik, hogy a h�m a n�st�nyt egy k�lt�helyre, a cs�ves �reghez "vezeti". Ha az alag�t m�g nincs k�szen, mindk�t mad�r mindaddig r�p�l neki cs�r�vel a r�zs�nek, am�g kis lyukakat f�rnak bel�. Ha m�r el�g helyet k�sz�tettek el�l, a madarok a f�ldet l�bukkal "kilap�tolva" tov�bb b�vitik, �s hosszabb�tj�k az alagutat. Ha az �reg el�rte a megfelel� hossz�s�got, �s a h�m becsalta a toj�t, megkezd�dik az �n. n�szetet�s,a mikor a h�m t�pl�l�kot hoz a n�st�nynek: cs�ng� sz�rnyakkal lekuporodik a toj� el�, �s fel� ny�jtja a fej�t, hogy �tadja a halat. Ebb�l az etet�sb�l a n�st�ny elegend� t�pl�l�kot kap ahhoz, hogy a hat vagy h�t toj�snyi f�szekaljat kit�ltse. A sz�l�k k�z�sen kotlanak a toj�sokon, majd k�z�sen t�pl�lj�k a csupaszon vil�gra j�v� kicsiket. A fi�k�k kezdetben megel�gszenek azzal, hogy egym�s ut�n etess�k �ket, �gy, hogy etet�s ut�n mindegyik egy hellyel od�bbh�z�dik, helyt adva a k�vetkez�nek. Min�l id�sebbek lesznek azonban, ann�l nagyobb lesz a "keny�ririgys�g".

saj�t cikk!